Genetikai faktorok, egyes betegségek és bizonyos hormonális hatások következményeként, valamint bőrsérülések és az öregedés következtében a melanocytak számában és működésében változás állhat be, melynek következtében a pigment-eloszlás egyenetlenebbé válik, és hiperpigmentáció, azaz barna foltok jelennek meg. A nők mintegy 30%-ának vannak ilyen zavaró tünetei, elsősorban az arcon és a kézfejen. A ráncok és a bőr megereszkedése mellett a harmadik leggyakoribb tünet, amelyet az öregedés jeleként értékelhetünk.

Bár legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, viszont esztétikai szempontból rendkívül zavaróak lehetnek. Amennyiben megjelentek, a napfény további hatására lényegesen sötétebbekké válhatnak.

A pigmentfoltok típusai

Számos típusát ismerjük:

A májfoltok és a szeplők a napsütés következményeként alakulnak ki, ezért a napfénynek kitett testtájakon, az arcon, a kézen és a karon jelennek meg elsősorban. Változatos alakúak és méretűek lehetnek, egyesek halványak, mások közülük sötétebbek lehetnek.

Hormonális hatások során általában szimmetrikusan jelentkezhet barnás, éles szélű, szabálytalan alakú, kisebb-nagyobb elszíneződés elsősorban fiatal nők arcán: a felső ajak felett, a homlokon, vagy az arccsonton. A terhes nők 90 százalékánál megfigyelhető. Okozhatja fogamzásgátló tabletták szedése is.

Bőrsérülés gyógyulása, vagy gyulladásos folyamatokat követően gyakran láthatunk maradványtünetként barnás, lapos elszíneződést. Ez gyakran megfigyelhető acnes panasszal küzdőknél, de előidézhetik kozmetikai kezelések, lézeres kezelés, vagy kémiai hámlasztás, amennyiben nem vagyunk kellően körültekintőek a fényvédelmet illetően.

Egyes endokrinológiai betegségek: például a pajzsmirigy túlzott aktivitása is eredményezhet az arcon megjelenő hiperpigmentációt.

Elsősorban azoknál a világosabb bőrű pácienseknél számíthatunk pigmentfoltokra, akik sok időt töltenek a napon, illetve gyakran járnak szoláriumba. Vannak olyan szakmák is, ahol még inkább ki vannak téve a pigmentfoltosodás veszélyének az ott dolgozók, illetve bizonyos élethelyzetekben mi magunk is találkozhatunk ennek veszélyével: ilyenkor bizonyos vegyi anyagok (növényi nedvek, a parfümök illatanyagai) és a fény együttes hatására olyan gyulladásos bőrreakciók alakulhatnak ki, amelyek túlpigmentálódás hátrahagyásával gyógyulnak.

Megelőzés és kezelés

A pigmentfoltokkal kapcsolatban a leghasznosabb terápiás tanács, hogy próbáljuk megelőzni őket, mert kialakulásuk esetén összetett hátterük miatt nagy terápiás kihívással állunk szemben. A megelőzésben, majd esetleg a kezelésében a tudatos fényvédelemnek jut kiemelkedő szerep.

A pigmentfoltok kezelésében- koncentrációtól függően akár otthoni, akár professzionális körülmények között- az alfa-hydroxi savakkal végzett kémiai hámlasztásoknak van jelentős szerepe. Igazi innovációnak számít a melasma kezelésében a tranexamic savat és 4 hexyl-resorcinolt tartalmazó peeling, A kezelés jelentős hatással bír a pigmentképződés normalizálására, biztosítja a hám integritását, a bőr természetes egyensúlyát , valamint stimulálja a kollagén termelődését.

A pigmentfoltok kezelésében nagyon hatékony 15-20% koncentrációban az azelainsav, aretinol és a C-vitamin is. Vényköteles és Magyarországon nem elérhető, de behozatható hatóanyag a hydroquinone,, amely gátolja a melanin termelődését a bőrben.

További pigmentfolt-halványító hatóanyagok: kojic-sav, édesgyökér-kivonat, alfa-liponsav, arbutin és niacin-amid.

Makacs pigmentfoltok esetén érdemes felkeresni bőrgyógyászt, aki akár társzakmák (endokrinológia, nőgyógyászat) bevonása mellett elindíthatja a foltok kezelését peelingek, frakcionált CO2, vagy Alexandrit lézer segítségével az adekvát lokális, esetleg szisztémás kezelés kombinálásával.