A hosszan fennálló stressz nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik. Van, akinél alvászavar, fáradtság vagy koncentrációs nehézség jelenik meg, másoknál megváltoznak az étkezési szokások, csökken a mozgásra fordított idő, gyakoribbá válik az alkoholfogyasztás, vagy egyszerűen egyre nehezebb fenntartani azokat a szokásokat, amelyek korábban jól működtek.

Ezért a stresszt az életmódorvoslásban nem lehet különválasztani az alvástól, a táplálkozástól és a mozgástól. Ezek folyamatosan hatnak egymásra. Egy kialvatlan ember nehezebben kezeli a napi terhelést, stresszes időszakban könnyebben felborul az étkezés és elmarad a mozgás, a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelő alvás viszont segítheti a szervezet alkalmazkodását.

A tartós stressz a szervezet működésére is hatással van. Befolyásolhatja az autonóm idegrendszer és a hormonális stresszválasz működését, összefügghet a vérnyomás, a vércukorszabályozás és más kardiometabolikus tényezők változásával. Emiatt a stressz kezelése nem egyszerűen a jobb közérzetről szól, hanem a hosszú távú egészség szempontjából is fontos.

Nőknél a perimenopauza és a menopauza időszaka ebből a szempontból is különleges lehet. Az alvás változása, a hőhullámok, a hormonális átalakulás és az élethelyzetből adódó terhelések egyszerre lehetnek jelen. Ilyenkor sokszor nehéz különválasztani, hogy egy-egy panasz hátterében pontosan melyik tényező áll, ezért érdemes az egész helyzetet együtt áttekinteni.

Az életmódorvosi konzultáció során nem az a cél, hogy minden stresszforrást megszüntessünk. Ez a legtöbb ember életében nem is lenne reális. Inkább azt vizsgáljuk meg, melyek a tartós terhelést fenntartó tényezők, van-e elegendő regeneráció, és milyen változtatások férnek bele ténylegesen a mindennapokba.

Van, akinek a rendszeres mozgás beépítése jelent nagy változást, másnak az alvás rendezése, a munka és a pihenés határainak tudatosabb kialakítása vagy néhány egyszerű relaxációs technika. Bizonyos helyzetekben pszichológus vagy más szakember bevonása is indokolt lehet.

A stresszel való foglalkozás nem azt jelenti, hogy stresszmentes életet próbálunk kialakítani. Sokkal inkább azt, hogy a terhelés mellett a regenerációnak is legyen helye, és a szervezet hosszú távon is képes legyen alkalmazkodni a mindennapok kihívásaihoz.