Az anyajegyeink sejtjei nagyon hasonlítanak a bőr pigment termelő sejtjeihez: mindkét sejtféleség képes a pigment termelésre és mindkettő a bőrhöz vonzódik: vagyis már az anyaméhben elrendeződnek a bőrben és létrehozzák a bőr adott rasszra jellemző színárnyalatát. A pigmentált anyajegyek sejtjeinek fejlődése az embrionális életben viszont megakad és nem egyenletesen oszlanak el a bőrünk felső rétegének alsó részében, hanem apró csoportosulások formájában szaporodnak, akár a bőr mélyebb rétegeiben is.

Ahol a napfényszegény éghajlat miatt nincs szükség az extra pigmentáltság nyújtotta védelemre, ott a fehér bőrszín jellemző genetikailag. A pigment termelő sejtek száma ugyanannyi a fehérbőrűeknél és a sötét bőrszínnel rendelkezőknél, különbség csak a pigment termelés aktivitásában van. Anyajegyek bármely bőrszín esetében előfordulhatnak, de gyakrabban és nagyobb számban észlelünk fehérbőrűeknél.

Anyajegyeink egy része velünk született, más része az életünk során alakul ki, nagyjából 35 éves korunkig. Tehát évről-évre nő anyajegyeink száma és ezek a képletek lassú változást is mutatnak. Figyelemfelkeltő kell hogy legyen viszont az, ha hirtelen, néhány hét, 1-2 hónap leforgása alatt tapasztalunk változást anyajegyeinknél: ha hirtelen megnőnek, ha az addig szabályos formájuk szabálytalanná válik, ha kiemelkedővé válnak, ha valamilyen szubjektív panasz: viszketés, fájdalom jelentkezik, illetve, ha vérzékennyé válik és nem gyógyul, vagy a korábbi színe megváltozik: sötétebbé, vagy világosabbá válik, sokszínű lesz, esetleg eltűnik, akkor is forduljunk orvoshoz, ha még nem érkezett el az előző viziten meghatározott kontroll időpontja.