Melanoma, a festékes anyajegy rosszindulatú burjánzása

A festékes anyajegy rosszindulatú burjánzása, melanoma szűrővizsgálat dermatoscoppal és fotodokumentációval, gyanús anyajegy eltávolítása

Melanoma, a festékes anyajegy rosszindulatú burjánzásaA statisztikai adatok alapján mind a nőknél, mind pedig a férfiaknál előkelő helyet foglalnak el a halálozási okok között az egyre gyakoribbakká váló bőrdaganatok. Így a hagyományos szűrővizsgálatokon (tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés) túl egyre nagyobb társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír az évente végzett bőrgyógyászati szűrővizsgálat. Ezek az elváltozások ugyanis a kültakarón, a szemünk előtt alakulnak ki és egy egyszerű, bárhol kivitelezhető vizsgálat segítségével felismerhetők. Az időben megkapott kezelések pedig akár a beteg életét is megmenthetik.

Az esetek 30-40%-ában indul ki a melanoma pigmentált anyajegyekből, nagyobb részt azonban a tünetmentes bőr pigmenttermelő sejtjeiből, a melanocytakból származik. Ennek alapját pedig a megnövekedett rákkeltő tényezők, illetve a fokozott szabadgyökképződés adja, amelyet a szervezetünk már nem képes kompenzálni és létre jönnek azok a genetikai és immunológiai hibák, melyek a daganatképződést eredményezik. Melanoma esetében a legjelentősebb rákkeltő tényező az emelkedő UV-B sugárzás, melyet felerősít a szintén emelkedő UV-A sugárzás. A leggyakoribb daganatféleség a bőrrák, amelynek mintegy 4 %-a az egyik legagresszívebb daganattípus, a melanoma. Gyakorisága folyamatosan nő, a betegszám évtizedenként megduplázódik. A diagnózis felállításakor az átlagéletkor 40-50 év, de az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkezik a fiatalabbak körében is.

Rizikófaktorai közül a genetikai tényezőkön túl a túlzásba vitt napozást, szoláriumozást, valamint a környezeti tényezők szerepét érdemes kiemelni. Gyakorlatilag bárkinél kialakulhat ez a daganattípus. Fokozott veszélyt jelent a világos bőr és haj, a nagyszámú anyajegy, illetve a túlzásba vitt napozás és szoláriumozás.

Szűrővizsgálat dermatoscoppal és fotodokumentációval

A bőrgyógyászati daganatok felismerésénél nagy előnyt jelent, hogy az elváltozások a szemünk előtt alakulnak ki, így kellő ismerettel és odafigyeléssel lehetőségünk van a korai felismerésre és akár a teljes mértékű gyógyításra. A melanoma kialakulását meg tudjuk előzni, ha a napozás szabályait betartjuk, megfelelő fényvédőket alkalmazunk, valamint évente egy alkalommal részt veszünk egy teljesen fájdalommentes és ártalmatlan anyajegy-szűrésen. A gyakorlott szemű szakemberek ilyenkor a bőrre helyezhető eszköz, a dermatoszkóp segítségével vizsgálják át az anyajegyeket és kiszűrik a kórosakat. A legújabb diagnosztikus eljárások lehetővé teszik a test automatikus feltérképezését az anyajegyek tekintetében és az adott állapot fotodokumentációja révén a későbbiekben az évente esedékes szűrővizsgálatok során alkalmunk adódik a legkisebb változások felfedezésére is. A fotodokumentáció során egy meghatározott metodussal testünk minden részéről készítünk felvételt, melyeket részleteiben és a test egészének vonatkozásában is elemezhetünk, illetve rögzíthetjük, tárolhatjuk az így kapott adatokat. Ennek jelentősége a kontrollvizsgálatok alkalmával kiemelkedő: mi magunk is észlelhetjük, de a gép is felhívja a figyelmünket arra, ha egy-egy növedék állapotában változás következett be, illetve, ha új képlet jelent meg.

Milyen gyakran érdemes szűrővizsgálatra járni?

A bőrtípusunk, anyajegyeink száma, egyéni és családi anamnézisünk határozza meg, hogy milyen gyakran indokolt szűrővizsgálatra járnunk. Általában évente ajánlott, de a veszélyeztetett csoportoknál (nagyon világos bőrszín, nagyon sok anyajegy, sok leégés gyermekkorban, egyéni kórtörténetben, vagy közeli vérrokon esetében melanoma-előfordulás) akár 3 havonta történő kontroll is javasolható.

Egyes ajánlások szerint végeztessünk szűrővizsgálatot évente kétszer: a napos időszak kezdetén, illetve a végén. Így jó eséllyel kiszűrhetjük a gyanús képleteket még a fokozott UV terhelés előtt, illetve időben észlelhetjük az UV terhelés hatására bekövetkező, gyanút keltő átalakulásokat.

Negyedévente érdemes önvizsgálatot is tartani, ha ekkor változást vélünk felfedezni anyajegyeink állapotában, vagy csak aggódunk egy-egy képlet miatt, nyugodtan mutassuk meg szakorvosnak: soha nem nevezhető egyetlen vizsgálat sem feleslegesnek, ha ezzel meg tudjuk nyugtatni a pácienst. Erre az esetre hatványozottan igaz: jobb félni, mint megijedni.

Mikor döntünk az eltávolítás mellett?

Vannak olyan bőrnövedékek, melyek eltávolítását a páciensek esztétikai okokból kérik, leggyakrabban arcon: ilyenkor mindig érdemes mérlegelni, hogy nem lesz-e zavaróbb a növedék eltávolítását követően esetleg megmaradó heg, mint maga az elváltozás.

Vannak olyan anyajegyek, melyek puhább tapintatúak, a bőrből előemelkednek, így gyakran beleakad a kezünk, láncunk, ruhadarabjaink. Ez azontúl, hogy zavaró lehet, irritáció-és sérülés-veszély lehetőségét is magában hordozza, mely alapját adhatja egy jóindulatú képlet rosszindulatúvá válásának. Ilyenkor, illetve, ha a pigmentált növedék szerkezetében látunk kezdődő szabálytalanságot, megelőzés céljából javasolhatjuk az eltávolítást.

Általában a szakma szabálya szerint a sebészi eltávolítást javasoljuk, ahol törekszünk arra, hogy szélességében és mélységében is egyben, teljes egészében távolítsuk el a növedéket. Ennek megerősítésére, valamint a pontos szövettani diagnózis felállítására szövettani vizsgálatot kérünk.

Amennyiben a dermatoscopos vizsgálat felveti a rosszindulatúság gyanúját számos speciális szabály és megfontolás dönti el az eltávolíthatóság lehetőségét és módját. Ha anyajegy, vagy bármely bőrnövedék eltávolítására kerül sor, fontos, hogy a varratot víztől és fénytől óvjuk legalább 3 héten keresztül. Ez egyrészt a sebgyógyulás optimális feltételeit segíti, másrészt megelőzhető vele a későbbi elszíneződés a heg területén. Ezért az eltávolítást a napfénymentes őszi-téli-kora tavaszi időszakban javasoljuk elsősorban, ha tervezhető beavatkozásról van szó. Az eltávolítás helyétől függően varratszedésre általában 1-3 hét múlva kerül sor: ebben az időszakban a fényvédelem és a víztől való óvás mellett javasolhatjuk szilikon-tartalmú gélek, tapaszok alkalmazását, mellyel a szebb sebgyógyulást segíthetjük elő. A seb nagyjából 3 alatt gyógyul be a varratszedést követően, de a heg regenerációja még fél-egy évet is igénybe vehet.

ÍRJA MEG KÉRDÉSÉT, IDŐPONT IGÉNYÉT!

HATTYÚ HÍRLEVÉL

KÖZÖSSÉGI MÉDIA